feb 14 2010

Lássuk, mitől döglik!

(...a légy, a hetedik, te magad...)

 

Per pillanat a világgazdaság (és a te háztartásod) a következő, igen egyszerű alapelveken nyugszik:
 
1)      keress pénzt
2)      vedd meg, amire szükséged van
 
Ezt nagyon sokáig lehet bonyolítani, de teljesen felesleges. (Azért majd fogom. :-D ) A világpiacról szerzünk be, a forint konvertibilis, euróban vagy dollárban kereskedünk majdnem mindig. (Mint ország, nyilván.) Úgyhogy az számít, hogy mennyi az ország GDP-je, vagy mennyi ugyanez egy főre vetítve. (Ez sajnos semmit sem mond az átlagos reálbérek vásárlóértékéről, sem a bérek eloszlásáról. Az más tészta, bár téged az érdekel jobban, minden bizonnyal.) Most viszont azt nézzük meg gyorsan, hogy hol állunk az Európai Unióban. A grafikont nem magyarázom el, ha nem érted, nézd meg jobban.
 
 

 
 
 
Ezen az ábrán egy bizonyos országhoz tartozó oszlop piros. Vajon miért?
 
 
 
Hát elég önkényesen, csupán a példa kedvéért megjelöltem Magyarországot. Annak az esélye, hogy itt laksz, ha ezt olvasod, elég nagy. Úgyhogy nem teljesen mindegy, mennyi a GDP nálunk.
 
De mi az a GDP?
 
Ezt a kérdést most nem fogom megválaszolni. Ha érdekel, olvasd el a számítások módszertanát. Maradjunk egyelőre annyiban, hogy a GDP az egy képzett mutató, ami elvileg azt jelzi, hogy mennyi hozzáadott értéket állítottunk elő. Ha ezt visszaosztjuk a lakosságszámmal, akkor megkapjuk a GDP/fő értéket, ezt látod az iménti ábrán. Ez a mutató azt van hivatva jelezni, hogy mennyire élünk jól, mint ország. (Nem jelzi egyébként, de ezt akarják sugallni, amikor ilyen ábrákat láttok.) Amikor politikusaink és közgazdászaink a gazdaság felpörgetéséről beszélnek, akkor ezt a GDP/fő értéket akarják növelni. (Valójában a GDP-t növelni, az ország lakosságát meg nem csökkenteni, ami praktikusan ugyanazt jelenti)
 
Na most.
 
Növelni azért akarják ezt a GDP-t, amit az elején írtam. Leírom még egyszer, el ne felejtsük:
 
1)      keress pénzt
2)      vedd meg, amire szükséged van
 
Ha több a GDP, akkor többet kerestél, ergo több mindent vehetsz. Ez az alapelv. Valaki majd legyártja, megtermeli, te pedig megveszed. (Gyárthatod te is, gyárthatja más is – nem fontos ebből a szempontból.) Jelentése: minél többet keresel, annál több dolgot tudsz venni. (Folyománya: ne menj pedagógusnak, ha az érdekel, hogy mennyi mindent tudsz megvenni.)
 
Ez mind szép és jó, de nem jó mégsem. Miért nem jó?
 
Ha most nem az EU-t nézzük, hanem az összes európai országot, akkor a következő látvány tárul szemünk elé:
 
 
 
 
Nem túl informatív, mert túl sok az oszlop, és nem látszik a lényeg. Vágjuk le a bal széléről a két törpeállamot, a jobb széléről meg mindenkit, aki rosszabbul él, mint az oroszok! Így egy másik ábrát kapunk, íme:
 
 
 
 
Néhány ország piros. Önkényesen pirosra színeztem őket. Választhattam volna más országokat is, de ezeket választottam: Írország, Izland, Nagy Britannia.
 
 
Meglepő, de ezeknek az országoknak a GDP-je nagyon magas egy főre vetítve. Most akkor emlékezzünk: Izland mintha csődbe ment volna 2008-ban. Írországról a minap volt poszt, hírekkel. Angliáról meg rosszakat hallunk. Miközben magasabb az egy főre jutó GDP, mint Németországban.
 
Érdekes mutató lehet ez a GDP/fő. Úgy mutatja a fejlettséget és a jólétet, hogy nem mutatja, mikor és mitől áll fejre az adott ország. Pusztán GDP/fő alapon nézve, a cél elvileg Izland utolérése. De azért örülünk neki, hogy 2008-ban mégse értük utol őket.
 
Fura dolgok ezek.

 

 
Nézzünk akkor valami mást. Vegyük alapul az adott ország lakosságát, valamint a GDP/fő értékét, és számoljunk GDP-t. (A valóságban pont fordítva csinálják, de sebaj – így is az jön ki, és ez most didaktikusabb.) Ábrázoljuk ezt is grafikonon!
 
 
 
 
No, ez már valahogy reálisabb képnek tűnik. Németország feltűnt vezető helyen, a franciák és a britek fej-fej mellett követik. Aztán jönnek a többiek. Ez az ábra azt mutatja, hogy melyik országnak mekkora a gazdasági ereje (szemben az előbbiekkel, amelyek az egyénekről szóltak inkább).  Viszont ez az ábra sem elég informatív, jobb lenne arányokat látni.
 
Szerencsére készítettem egy olyan ábrát is, amin az arányok látszanak. Tessék:
 
 
 
 
 
 
Ha alaposan nézed ezt, kapj a szívedhez. Ilyen ábrát már láttál tőlünk, nemrég. Áramfogyasztás. Ez volt az:
 
 
 
 
 
 
 
Az előző két ábra nagyon hasonlít, de nem pont ugyanazt a sorrendet látjuk. Hasonlót, de nem ugyanazt. A kettőnek az összevetéséből érdekes következtetéseket lehet levonni arra nézvést, hogy melyik ország miből állítja elő a GDP-t, azaz konkrétabban arra, hogy mihez mennyi áramot fogyaszt. Ezeket a következtetéseket nem fogom most levonni, de szeretném megjegyezni, hogy Magyarország az EU áramfogyasztásának 1.3%-át, GDP-jének viszont csak 0.86%-át adja. Más szóval: sokkal többet fogyasztunk, mint amennyit termelünk.
 
Még az EU-n belül is.
 
Na ezért kell nekünk HITEL. (Természetesen TOVÁBBI hitel, lévén a GDP egy része is hitelből van, de ezt most ne ragozzuk.)
 
 
Nézegesd a képecskéket, majd megyünk tovább, de nem ma.