Mindenféle ábrák, minimális szöveggel.

Kezdjük ezzel, ezt már láttátok. Ez a 'korrekt' verziója az EU áramfogyasztásának. Korrekt, amennyiben nullától kezdődik a skálázása, nincs vízszintesen összenyomva, stb. Nem korrekt mégsem teljesen, hiszen 1980-ban nem 27 tagállama volt az EU-nak. A módszer: a mostani EU tagállamok áramfogyasztását néztem meg visszamenőleg. Példa: 1980-ban Csehszlovákia adatai szerepelnek, 2007-ben pedig Csehországé és Szlovákiáé. Hasonlóan: 1980-ban NDK + NSZK, 2007-ben Németország. Stb.

Íme az ábra még egyszer:

A következő grafikonon ugyanezek az adatok szerepelnek, de ez a 'nem korrekt' verzió. Nem korrekt, hiszen nem nullától kezdődik az y tengely, tehát vizuálisan 'csal'. (Az adatok jók rajta egyébként.) Mégis ez a korrekt ábra akkor, ha a fogyasztás növekedésére akarom felhívni a figyelmet. Azt szerettem volna tenni, ez látszik az ábrán. (Figyelem, csaltam: +61%, és ez grafikusan többnek tűnik, mint az a 100%, aminél több [a vízszintes vonal alatt].)

Ezt az ábrát tehát úgy kell nézni, hogy van rajta egy referenciapont (1980), az akkori fogyasztási szinten húztam egy vízszintes vonalat. Ami a vonal felett van, annyival nőtt a fogyasztás. Ha csak egy y tengelyre eső vetületet nézünk, akkor az adott évre (pillanatra) eső fogyasztás, ha pedig a görbe alatti területet (a vízszintes vonal és a hegy közötti kb. háromszög területét), akkor a teljes fogyasztás.

A kettő közötti különbségtétel nagyon fontos. Az éves szintű fogyasztás nőtt 61%-ot, a teljes (kumulált) növekmény ennél lényegesen több. (Erről részletesen később.)

Nézzük ezek után azt, hogy hogyan alakul az egyes országok fogyasztása, külön-külön! Öt nagy és sok kicsi. A nagyok: Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország. Mi a kicsik között vagyunk, a 16. helyen.

Jó ez a fenti ábra, de nem elég áttekinthető. Nehéz egymáshoz viszonyítani az országokat. Ezért nézzük most ezt meg másképpen! Vegyük az EU fogyasztását 100%-nak, és nézzük meg, mely országok milyen mértékben részesülnek az összfogyasztásból!

Azt látjuk, hogy az 'öt nagy' a fogyasztás közel kétharmadát (65%-át) viszi. Mi, magyarok 1.3%-on állunk. (Az arányunk romlik egyébként, de ez nem a mai nap témája.)

Ha ezt megemésztettük, akkor nagyon sok dolgot láthatunk még. Tényleg csak a példa kedvéért: megnézhetjük mondjuk azt is, hogy  a fogyasztás mennyivel nőtt vagy csökkent egyik évről a másikra. Az alábbi ábrán minden, ami 0 felett van, növekedést, ami nulla alatt, az csökkenést jelent az előző évhez képest (utóbbiból csak 3 évünk van: 1981, 1990 és 1993).

Magyarul: az, hogy az alábbi 'szalag' valahol 'lejt', nem azt jelenti, hogy csökkent a fogyasztás. Annyit jelent csak, hogy kevesebbel nőtt, mint az előző évben. (És ebből lenne a második derivált, meg a változási sebesség változása, de ezt most szerintem hagyjuk ki. :-D ) 

Most lássuk Magyarországot. Íme a 'korrekt' ábra.

Ez pedig a kevésbé korrekt, de szemléletes bemutatása a helyzetnek. A lényeg: 1983-ban beindult Paks, erőteljes növekedést hozva. 1986 és 1989 között jól látszik a szocialista rendszer agóniája, a stagnáló fogyasztás (és az egyébiránt már akkor csökkenő életszínvonal). A rendszerváltás után visszaesés következett, 1993-ig, onnantól pedig gyakorlatilag töretlen a növekedés.

A kérdés az, hogy meddig. De ez a kérdés már egy másik nap válaszoltatik meg.